Naponta szólnak a hírek kihaló állatfajokról, eltűnő esőerdőkről, élettelenné váló folyókról, az óceánokon úszó hatalmas szemétszigetekről, az üvegházhatású gázok miatti globális felmelegedésről.
Mit tesz a LOFFICE, és mi jelenthetne igazi megoldást, a nyilvánvaló károk mérsékelésére?
A LOFFICE passzív házként müködik, az épület hűtése illetve fűtése a környezettudatosság és a társadalmi felelősségvállalás jegyében a ház saját kútjaiból felszívattyúzott talajvízből (Nagykörút alatt húzódó holt Duna meder) nyert hőenergia felhasználásával történik. A recycled bútorok és a szelektív hulladékgyüjtés mellett, az irodai adminisztráció és a szoróanyagok nyomtatása pedig re-papírra történik.
Az alternatív üzemeltetés, a működés filozófiájával, azaz a coworking jelenséggel összhangban a hatékonyság jegyében, tudatosan került kialakításra.
C2C
Jelenleg minden gyárból és üzemből kiérkező áruval egyidőben, ugyanannyi termék kerül környezetére súlyosan káros szemétlerakókra. A Bölcsőtől bölcsőig című, ma már világhírű kötet szerzői szerint Földünk megóvásához bűntudatkeltés helyett izgalmas ötletek kellenek.
William McDonough, amerikai építész és Michael Braungart, német vegyész szerzőpáros teljesen más nézőpontból közelíti meg az ipari hulladék keletkezésének, újrahasznosításának kérdését. Rávilágítanak arra, hogy az ipari forradalom kezdetétől végbemenő folyamatok teljesen figyelmen kívül hagyták a természeti törvényeket, az erőforrásokat nem kímélve generálják a gazdaság növekedését. A fogyasztás és az ipari termelés során keletkező hulladékok és mérgező anyagok jelentős része szemétlerakókban vagy szemétégetőkben végzi, ezzel ugyan más formában, de továbbra is szennyezve a környezetet.
Fenntartható fejlődés - ez az új varázsszó, amit a társadalmi felelősségvállalással ismerkedő vállalatok emlegetnek. A szerzőpáros által kidolgozott és már a világon egyre több helyen alkalmazott bölcsőtől a bölcsőig, illetve az ökohatásosság elve a természeti anyagfolyamatokat tekinti követendőnek az iparban, az építészetben, az ipari design-ban. Ennek az elvnek az értelmében az ipar által előállított tárgyaknak hasznos életük, majd kiselejtezésük után a természetet kell táplálniuk, vagy ha ez nem lehetségese, akkor egy zárt rendszerben kell újrahasznosulniuk. Az emberi tevékenységnek úgy kell hozzájárulnia a természet növekedéséhez, ahogy azt egy állandóan terebélyesedő tölgyfa teszi, folyamatosan segítve az ökoszisztémát, még azután is, hogy elpusztul és elkorhad.
A szakértő olvasók akár már az első kézhezvétel alkalmával kapiskálhatnak valamit McDonough-ék szemléletváltásából: a kötet borítója és kellemes illatú lapjai nem papírból, hanem szintetikus anyagból készültek. Vízálló, mérgező anyagoktól mentes, s egy darab fát sem kellett miatta kivágni, a könyv anyagából pedig – amennyiben egyszer kidobnánk – a tinta lemosása és újrafelhasználása után pontosan ugyanilyen könyv készülhetne.
De a legérdekesebb talán mégis a China-US Centre for Sustainable Development, vagyis a kínai amerikai fejlesztőközpont a fenntartható fejlődésért, amely bár oregoni székhelyű, a C2C-gondolatot elsajátítva Kínában visz egy ökoházas, napenergiás zöldfalu-projektet.
